A Budapesttől húsz kilométerre fekvő Tárnokot a XVIII. század első felében szlovákokkal telepítették be, és a település az 1930-as évek végéig megőrizte nemzetiségi jellegét. Tárnok népi kultúráját a majd háromszáz éve betelepítettek és leszármazottaik alakították ki, amelyben számos szlovák jellegzetesség volt megfigyelhető, de emellett a környező német települések hatása is megmutatkozott. Az 1930-as évektől a település lakossága felhígult, a népi kultúra gyors pusztulásnak indult. Mind a hétköznapokban, mind az ünnepi szokásokban rohamosan szorult vissza a szlovák nyelv használata, a szokások jelentős része néhány évtized alatt teljesen eltűnt. Hasonló változások zajlottak le az anyagi kultúra terén is. Az építészetben az 1940-es évektől egyre jelentősebb mértéket öltött az átalakítás, az új formák megjelenése. A második világháborút követően a fiatalok teljesen elhagyták a viseletet és a gazdálkodás hagyományos eszközei is lassan kiszorultak a használatból. Mindezek ellenére néhány épületnek, valamint a fennmaradt tárgyaknak köszönhetően hagyományunk, kultúránk egy része megőrződött. Önkormányzatunk célja ezen értékek megmentése.
Fő utca
Imgp4452
Halász József utca
Kep2 003
Imgp4411
Imgp4412
Kossuth Lajos utca (1)
Kossuth Lajos utca (2)
Kossuth Lajos utca (3)
Imgp3457
Tabán utca
Kep2 012
Img 7644
Img 7621
Img 9833
Img 7636
Img 7668
Img 8769
2
57
58
Imgp4309
